Egy lakás vagy családi ház felújítása során elsősorban az építészeti, esztétikai szempontokat szoktuk figyelembe venni. Pedig szorosan a témához kapcsolódva egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az épület gépészete, szigetelése, vagyis hogy milyen hatékonysággal, gazdaságossággal tudjuk majd üzemeltetni az otthonunkat.
Most nézzük meg, hogy mit és hogyan érdemes szigetelni egy családi háznál, és arra is térjünk ki, hogy mennyit tudunk spórolni azzal, ha hatékonyan le van szigetelve az épület.
Először is mit érdemes szigetelni, milyen sorrendben, mire kell figyelni a szigetelési munka elvégzése (vagy elvégeztetése) során?
Amennyiben régebbi építésű házunk van, a nyílászárók és az épületgépészet mellett fontos, hogy megvizsgáljuk az épület szigetelésének állapotát. Ha nincs megfelelő vastagságú és minőségű szigetelésünk, a következő hőveszteséggel számolhatunk: 30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Ha elvégezzük az utólagos homlokzat szigetelést, födémszigetelést, sikeresen megfoghatjuk az elszökő hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzászámoljuk, hogy mennyit nyerünk a modern nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!
Télen a legnagyobb gondot a magas fűtésszámla okozza, nyáron pedig attól kapunk idegzsábát, ha ránézünk a klímaüzemelés nyomán kiküldött villanyszámlára. Nem biztos, hogy evidens, de egy épület hűtésére megközelítőleg háromszor annyi energiát használunk el mint a fűtésre! A megfelelő hőszigeteléssel kevesebbet fogjuk használni a klímát, a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét. A fújható hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket.
Fontos, hogy megfelelő vastagságú legyen a szigetelőanyag!
Arra a kérdésre, hogy milyen vastag legyen a szigetelés, lehet egyrészt-másrészt válaszokat adni, de nem érdemes. Magyarországon régebben 5 centi vastag hőszigetelést alkalmaztak a homlokzati szigetelésnél. Ma már szerencsére egyre inkább terjed a 10-14-15 centis vastagság. A homlokzati szigetelésnél fel szokott merülni az A skandináv országokban, hűvösebb az időjárás, (és olcsóbb ugyan a gáz), náluk jellemzően 20 cm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak. A tetők szigetelésénél szakemberek ajánlása szerint a legjobb megoldás, ha legalább 20 -25 cm vastag szigetelőanyaggal kalkulálunk, bár a tetőtér esetében a ferde síkoknál adott a szarufavastagság, ami általában 15 cm. A vastagság növelés megoldható belülről vagy kívülről. Födémszigetelés esetén minimum 25 cm javasolt.
Az se mindegy, hogy rakják fel a szigetelőanyagot!
Ha van egy egyszerű, sima födémünk, akár mi magunk is leteríthetjük a bálás gyapotot, azonban ha problémás, egyenetlen a felület, sok benne a cikk-cakk, beugró, érdemes fújható szigetelésben gondolkozni. A fújható szigetelés kivitelezése egy családi ház esetében akár egy nap alatt is elvégezhető. A homlokzati és a lábazati szigetelés már egy komolyabb vállalás, csak akkor fogjunk hozzá saját magunk, ha van hozzá affinitásunk és alaposan utánanézünk a technológiának, különben könnyen elkövethetünk néhány hibát. Az egyik jellemző probléma, hogy nem szigetelik le a szerkezeti elemek találkozási pontját és a hőhíd hatására penészedés indul meg. Kerülni kell a különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagok összebarkácsolását, ugyancsak a hőhíd kialakulása miatt.
Javulhat az épület energetikai besorolása
Mielőtt belevágnánk a ház felújításába, érdemes egy energetikai szakértővel felmérni a ház energetikai gazdaságosságát, és azt, hogy hol veszítjük a legtöbb hőt. A jelenleg aktuális előírások szerint a háznak el kell érnie legalább a BB besorolást, az nem baj, ha ennél magasabb, vagyis AA, AA+ vagy AA++ besorolású lesz az épülő ház.
Az energiatudatos otthon
Rengeteg szó esik mostanában az energiatudatos otthon megteremtéséről. Nem mindegy, hogy mekkora egy családi ház vagy lakás károsanyag-kibocsátása, mennyi energiát pazarolunk el azzal, hogy az “utcát fűtjük”. De hogyan tudjuk úgy megépíteni az otthonunkat, hogy energiatudatosan működjön? A házak, lakások (akár utólagos) szigetelése, a korszerű nyílászárók vagy a megújuló energiaforrásból (napenergia, hőszivattyú, biomassza, esetleg vízenergia, szélenergia) származó elektromos áram, melegvíz és fűtési technológia mind fontos összetevői egy energiatudatos, huszonegyedik századi otthonnak.
Amennyiben ezeket a szempontokat figyelembe vesszük az otthonunk kialakítása vagy felújítása során, akkor nemcsak energiatakarékos, környezetbarát, de kifejezetten komfortos lakóhelyet tudunk magunknak és családunknak biztosítani.
Miért lesz értékesebb egy szigetelt ház?
Az ingatlanpiacon komoly átrendeződést lehetett megfigyelni az elmúlt 2-3 évben. Az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, már egy kisméretű lakás megvétele is 30 millió forintnál kezdődik, természetesen ez az ár függ az ingatlan elhelyezkedésétől, állapotától, energiahatékonyságától. Most azt nézzük meg, hogy mire kell figyelni egy ingatlan kiválasztása során.
Sok olyan összetevő van, amit figyelembe szoktak venni a lakásvásárlás előtt: hol, milyen városrészben helyezkedik el az ingatlan, milyen a közlekedés, milyen az infrastruktúra általában (iskolák, gyógyszertár, boltok, kórház stb.), van-e kert, kertkapcsolat, van-e parkolási lehetőség, esetleg garázs a lakáshoz, házhoz. Mindezek mellett rendkívül fontos lett a költséghatékonyság.
A szigetelés mellett fontos, hogy tisztában legyünk jövőbeli ingatlanunk nyílászáróinak állapotával is. Ha rossz, régi ablakok vannak a lakásban, készüljünk fel arra, hogy jelentősen többet kell majd költenünk az épület fűtésére, hűtésére, vagy vásárlás után be kell kalkulálnunk egy nyílászáró-cserét. Amikor energetikailag felújítjuk egy épületet, gyakran felmerül az ablakok-ajtók cseréje is. Azonban nem minden esetben szükséges az ablakok teljes körű cseréje. Először meg kell vizsgálnunk az ablakok állapotát. Ha csak néhány alkatrész (elsősorban a vasalat) működik rosszul vagy elöregedett a tömítés, könnyen javítható. Azonban ha régi, korhadt fa ablakaink vannak, amelyek repedtek és rosszul szigetelnek, akkor az ablakcserével értéknövelő beruházást hajthatunk végre. Szakemberek szerint az ablakokat és ajtókat 25-30 évente célszerű lecserélni.
Az épület megfelelő tájolása is fontos szempont az energiahatékonyság szempontjából (természetesen az ingatlan értéke szempontjából sem elhanyagolható a panoráma). Az emberiség évezredek óta használja a passzív napenergiát. Így a téli hónapokban hatékonyan kihasználhatjuk a napsütésből származó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket legjobb déli irányba helyezni. Ez több szempontból is előnyös: a nap nyáron magasabban áll, így kevesebb sugárzás éri ezeket az ablakokat, és nem szükséges árnyékolni őket. Azonban keleti vagy nyugati tájolás esetén a nyári reggeleken vagy délutáni napsütésben túlmelegedhetnek a belső helyiségek, ezért megfelelő árnyékolástechnikát kell alkalmaznunk.
Megközelítőleg mennyibe kerül a szigetelés?
Ahogy a legtöbb építőipari szakterületnél megtapasztalhattuk, a szigetelés ára is sok tényezőtől függ: a szigetelőanyag típusától, vastagságától, az sem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe a kivitelezése, mennyi segédanyag kell a rendszerhez. Az sem mellékes kérdés, hogy milyen állapotban van a meglévő szigetelés, ki kell-e szedni vagy maradhat bent, milyen állapotban van a fólia. Szükséges-e a fóliacsere, kell-e járófelület vagy csak tárolni szeretnénk a padláson? Milyen típusú a meglévő cserép és még folytathatnánk a sort. Újfent érdemes leszögezni, hogy ha már rászántuk magunkat a hőszigetelésre, akkor a vastagságon nem érdemes spórolni. Arányaiban annyival nem kerül többe egy vastagabb anyag, mintha majd 5-10 év múlva újra hozzá kell nyúlni, mert addigra már nem bizonyul elég hatékonynak a szigetelés.
