Mikor tudhatjuk meg, milyen színű a gyermekünk szeme? A szülők szemszíne alapján lehet saccolni, de a végső szemszín mégis nagy izgalmakat hoz magával. A többségében az első életév végéig eldől a kicsik szemszíne.
Milyen színű lesz a baba szeme?
A szem színe nem csak gyermekkorban, de felnőttként is sokszor előtérbe kerülő téma.
Mikor gyermekünk születik, az egyik leggyakoribb és legizgalmasabb kérdés, hogy vajon „milyen színű lesz a gyermekünk szeme?”.
A családtagok és ismerősök is fokozott érdeklődéssel várják ezt az információt.
A választ azonban nem rögtön kapjuk meg: az újszülöttek általában kékesszürke szemszínnel jönnek világra, és a végleges szemszínük általában csak 6 és 12 hónapos kor között alakul ki. Van azonban eset, amikor a szem színe csak hároméves kor körül válik véglegessé.
Bár sokan ismernek biológiai alapokat, és az interneten már szemszín-kalkulátorok is elérhetők, a bizonytalanság így is megmarad néhány hónapig vagy akár évekig.
Tehát szinte minden újszülöttnek azonos, kékesszürke szemszíne van, mert az íriszben lévő színtermelő sejtek csak a fény hatására aktiválódnak. Mivel az anyaméhben alig van fény, ezért ezek a sejtek a születés után kezdenek el működni. A gyermek szemszíne általában hat hónap és egy év között válik véglegessé.
Mi határozza meg a babaszem színét?
A szem színét az íriszben található melanin nevű pigment mennyisége szabályozza. Alapvetően a barna szemszín a leggyakoribb, de genetikai változások és melanin mennyiségének eltérése miatt előfordulhatnak kék, zöld vagy szürke szemek is.
Néha úgy érezhetjük, hogy stressz vagy fáradtság hatására megváltozik a szemünk színe, de ez valójában csak optikai illúzió, és nem tükrözi a valóságot.
Miközben a legtöbb embernek két azonos színű szeme van, néha megjelenhet az úgynevezett heterokrómia is, ami egy szemmutáció. Ebben az esetben az egyik szem színe különbözik a másiktól.
Domináns-recesszív öröklésmenet
A genetikában egy tulajdonságot gyakran egy génpár vagy allél kombinációja szabályoz. Ha a gyermek ugyanazt az allélt örökli mindkét szülőtől – például mindkétjüktől kék vagy barna szemszínt –, akkor ezt homozigótának nevezzük. Viszont ha a gyermek különböző allélokat örököl, vagyis heterozigóta lesz ebben a tekintetben, akkor a domináns-recesszív öröklődési mintázat érvényesül. A barna szemszínért felelős allél domináns a kék szemszínért felelős recesszív alléllal szemben. Ezért, ha a gyermek az egyik szülőtől barna, a másiktól pedig kék szemszínű allélt kap, a gyermek szeme barna lesz.
Amennyiben mindkét szülő barna szemű, magas a valószínűsége, hogy a gyermekük is barna szemű lesz, mivel a barna allél domináns. De ha a családban vannak kék szemű rokonok is, akkor lehetséges, hogy két barna szemű szülő kék szemű gyermeket hoz a világra. Két kék szemű szülő esetében pedig az esély nagyon magas – bár nem garantált –, hogy gyermekük is kék szemű lesz.
Ennek megfelelően pedig a szemszín a következőképpen alakul:
- AA – domináns allél + domináns allél (barna szemű ember)
- Aa – domináns allél + recesszív allél (barna szemű ember)
- aa – recesszív allél + recesszív allél (kék szemű ember)
Tehát:
- AA + AA – csak barna szemű gyermekük lehet
- AA + Aa – csak barna szemű gyermek lehet
- Aa + Aa – nagy eséllyel barna, kis eséllyel kék szemű gyermekük lesz
- AA + aa – csak barna szemű gyermek lehet
- Aa + aa – a gyermek 50% eséllyel lehet barna vagy 50% eséllyel kék szemű
- aa + aa – csak kék szemű gyermekük lehet