Megfigyelték, hogy 1950 óta világszerte minden évtizedben nagyjából megduplázódott a százéves kort megélők száma, és várhatóan ez megtöbbszöröződik 2022 és 2050 között. Mi ennek az oka? Egy tanulmány megpróbál a kérdésre választ találni.
Mi kellhet a kivételesen hosszú élethez?
A hosszú élet valószínűleg egy összetett folyamat végeredménye, amit még mindig nem ismerünk elég pontosan. Azonban a centenáriusok összehasonlítása a rövidebb életű kortársaikkal alkalmat ad arra, hogy megértsük, miként befolyásolják az öregedést az életmódbeli és genetikai tényezők, és mi mindent tehetünk a kivételesen hosszú élet elérése érdekében. A LifestylePro Academy vegán életmód és táplálkozási tanácsadó képzésén is az egészséges életmód összetevőivel ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A száz évet megélők már az életük során is egy válogatott csoportba tartoznak, hiszen lényegesen kevesebb társbetegséggel, kevesebb kórházi kezeléssel és jobb kognitív funkcióval rendelkeznek.
Az alacsony gyulladási szint szerepe
Egy japán kohorsz tanulmány megállapítása szerint az alacsony gyulladási szint (amely meghatározása több vérből mérhető faktor alapján történik) fontos előrejelzője lehet a kivételes túlélésnek.
Keresztmetszeti tanulmányokból kiderült, hogy akik a századik születésnapjukat is megélték, alacsonyabb összkoleszterinszinttel és jobb inzulintoleranciával rendelkeznek. Azonban mivel a biomarkerek az élet folyamán változnak, nehéz messzemenő következtetéseket levonni az olyan keresztmetszeti tanulmányokból, amelyek eltérő korosztályok mintáit hasonlítják össze.
A százévesek nem alkotnak olyan homogén populációt, mint gondolnánk
Egy olasz tanulmány három, különböző egészségügyi profillal rendelkező alcsoportot állapított meg: acentenáriusok 20%-a jó egészségben van, 33%-a közepes egészségi állapotú, míg a 47%-a rossz egészségi állapotú.
Egy dán kutatás az egészségi állapot alapján szintén három különböző alcsoportot azonosított: a robusztus, a közepes állapotú és a törékeny százéveseket. A dán százévesek nagyjából fele a „robusztus” csoportba tartozott.
Leírták a biomarkerek és a 100 éves kor elérésének esélye közötti összefüggést
Az egyik Stockholm megyei laboratóriumba 1985 és 1996 között több, mint 800 ezer ember adata került be, akik mintája valamilyen okból megfordult az intézményben.
A 44.636 résztvevő közül 13,1%-a halt meg már a 80. születésnapja előtt, 47,6%-uk 80 és 90 éves koruk között, 36,6%-uk 90 és 100 éves koruk között. 2,7% pedig betöltötte a századik életévét. Az átlagos követési idő 11,0 év volt. Ez a svéd kutatás volt az eddigi legnagyobb tanulmány, ami összehasonlítja a különösen hosszú életű emberek és rövidebb életű társaik biomarker profiljait.
A kutatók megállapították, hogy az alanin aminotranszferáz és az albumin kivételével minden egyes, a vizsgálatba bevont biomarker előrejelzője volt a 100 éves kor elérésének.
