Már nem elégszünk meg azzal, hogy egy város leghíresebb emlékművei előtt készítünk egy gyors fotót, majd továbblépünk. A modern utazó valami mélyebbet, valami személyesebbet keres – egy olyan kapcsolódási pontot, amely áthidalja a valóság és a fikció közötti szakadékot. Ezt az igényt hívta életre a „set-jetting” mozgalma, amely során a turisták kifejezetten kedvenc filmjeik és sorozataik forgatási helyszínei alapján tervezik meg a szabadságukat. Ez a trend nem csupán a rajongásról szól, hanem arról a vágyról, hogy mi magunk is részeseivé váljunk azoknak a narratíváknak, amelyek hónapokon keresztül a képernyő elé szegeztek minket.
A set-jetting robbanásszerű népszerűsége szorosan összefügg az elmúlt évek streaming-forradalmával. Amikor órákon keresztül nézünk egy sorozatot, a karakterek környezete és a táj, amelyben mozognak, szinte észrevétlenül válik az otthonunk részévé. Ez az érzelmi beágyazottság teremti meg azt a vágyat, hogy a saját szemünkkel lássuk, megérintsük és belélegezzük azt a levegőt, amit a kedvenc hőseink a vásznon. A vizuális történetmesélés ereje abban rejlik, hogy képes egy egyébként hétköznapi helyszínt is mitikus jelentőséggel felruházni. Egy egyszerű kőhíd vagy egy eldugott kávézó hirtelen a dráma középpontjává válik a fejünkben, és az odalátogatás élménye segít újraélni azt az izgalmat, amit a filmnézés közben éreztünk. Ez a trend ráadásul olyan régiókat is bekapcsol a globális turisztikai vérkeringésbe, amelyek korábban talán sosem szerepeltek volna az utazók bakancslistáján.
Közép-Európa mint Hollywood hátsókertje: Ékszerek a szomszédban
Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a régiónk az elmúlt évtizedben a globális filmgyártás egyik legfontosabb központjává vált. Nem kell a világ túlsó felére utaznunk, ha világhírű produkciók díszletei között szeretnénk sétálni. Szlovákia északi részén, alig néhány órányi autóútra a határtól magasodik például az Árvai vár (Oravský hrad).
Ez a drámai sziklaszirten trónoló erődítmény nemcsak a némafilmek klasszikusának, a Nosferatunak adott otthont, de itt forgatták a Sárkányszív több jelenetét, és legutóbb a Witcher sorozat rajongói is felfedezhették egyes részleteit. A vár falai között járva a sötét bástyák és a meredek lépcsősorok azonnal megidézik azt a középkori misztikumot, amit a rendezők annyira kedvelnek ebben a helyszínben.
Ausztria fővárosa, Bécs szintén a set-jetting egyik fellegvára, bár itt a hangulat sokkal romantikusabb vagy éppen kémfilmekbe illőbb. A Mielőtt felkel a nap (Before Sunrise) rajongói számára a város minden egyes utcája egy-egy emlékezetes párbeszéd helyszíne. Végigjárni Jesse és Celine útvonalát az óvárosban, megállni a Prater óriáskerekénél vagy beülni a kávézóba, ahol a sorsuk eldőlt, egy egészen másfajta intimitást ad az utazásnak. Ugyanakkor Bécs az akciófilmek szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket: az Operaház környéke vagy a modern városnegyedek a Mission: Impossible sorozat legizgalmasabb pillanatait idézik fel, ahol a klasszikus elegancia és a csúcstechnológia feszültsége teremt tökéletes filmes hátteret.
Szlovénia és Csehország: Fantázia és realizmus találkozása
Délre indulva, Szlovénia természeti adottságai olyan produkciókat vonzottak be, mint a Narnia krónikái. A Soca folyó völgye, a maga hihetetlen, smaragdzöld vízével és a környező Alpok vonulataival, élő díszletként szolgált Caspian herceg történetéhez. A folyóparton sétálva az utazó tényleg úgy érzi, mintha egy mesekönyv lapjaira lépett volna. A set-jetting itt a természetjárással fonódik össze: a rajongók nemcsak a forgatási pontokat keresik fel, hanem a túrázás közben megtapasztalják azt a vadregényes szabadságot, amit a film is sugallt.
Csehország és Prága szintén megkerülhetetlen állomás ebben a műfajban. Prága az egyik legsokoldalúbb filmes kaméleon a világon: játszott már el Londont, Párizst, sőt, még háborús időket is. A Károly híd ködös hajnalai nemcsak a Mission: Impossible első részének adtak felejthetetlen atmoszférát, de a Pókember: Idegenben stábja is itt forgatta le a szuperhős európai kalandjainak fontosabb jeleneteit. A cseh fővárosban a Set-Jetting egyfajta kincskereséssé válik, ahol a gótikus tornyok és a barokk terek között minden sarkon egy ismerős képkocka bukkanhat elő, legyen szó nagyszabású akcióról vagy melankolikus művészfilmről.
Budapest, a kaméleon város és a hazai stúdiók világa
Természetesen nem mehetünk el szó nélkül Budapest mellett sem, amely 2026-ra a világ egyik legkedveltebb forgatási helyszínévé nőtte ki magát. A magyar főváros különlegessége, hogy szinte bármelyik nagyvárost képes hitelesen helyettesíteni, miközben önmagát is egyre gyakrabban adja a képernyőn. A Blade Runner 2049 futurisztikus jelenetei a Szabadság téri épületek között vagy az egykori tőzsdepalota belső tereiben keltek életre, míg a Dűne stábja az Etyek melletti Korda Stúdióban alkotta meg az Arrakis bolygó sivatagi világát.
A hazai set-jetting élmény azonban túlmutat a stúdiókon. A Fekete Özvegy Budapestje, a Mentőexpedíció során marsi bázissá alakított Bálna épülete vagy a Vajdahunyad várának gótikus udvara, amely számos vámpíros történet háttere volt, mind-mind elérhető közelségben vannak.
A magyar fővárosban utazni olyan, mintha egy végtelenített filmtekercsen sétálnánk: az egyik utcában még a viktoriánus Londont látjuk, a másikban pedig már egy posztapokaliptikus Berlint. Ez a sokszínűség nemcsak a filmeseket vonzza, hanem a turistákat is, akik számára a városnézés így egy vizuális kvízjátékká válik: felismerni, hogy melyik kapualj mögött zajlott egy világhírű üldözési jelenet.
Hogyan váljunk profi filmes felfedezővé?
A set-jetting sikere a tervezésben és a technológia használatában rejlik. Ma már nem kell vaktában keresgélnünk az utcákon, hiszen számos digitális eszköz áll a rendelkezésünkre. Az egyik legfontosabb segítség az IMDb „filming locations” szekciója, ahol minden egyes produkciónál pontosan felsorolják a forgatási helyszíneket. Emellett léteznek kifejezetten erre a célra fejlesztett applikációk is, mint például a set-jet, amely kiterjesztett valóság (AR) segítségével képes megmutatni a telefonunk képernyőjén, hogy az adott ponton állva pontosan melyik jelenet játszódott.
A tervezés során érdemes figyelembe venni az évszakokat is, hiszen sok helyszín egészen más arcát mutatja télen, mint a nyári csúcsszezonban. Érdemes kényelmes cipővel készülni, hiszen a legérdekesebb pontok gyakran eldugottabb sikátorokban vagy meredek domboldalakon találhatók. Szintén hasznos lehet, ha előre felkészülünk a fotózásra: sokan kifejezetten „scene-framing” képeket készítenek, ahol egy tabletet vagy telefont tartanak a táj elé, rajta a filmből kivágott képpel, így tökéletesen illesztve össze a fikciót és a valóságot. Ez a fajta kreatív dokumentálás teszi a Set-Jettinget igazán modern és megosztható élménnyé.
A felelősségteljes látogatás
Bár a set-jetting fantasztikus gazdasági fellendülést hozhat egy-egy régiónak, nem szabad elfeledkeznünk a fenntarthatóságról sem. Vannak helyszínek, amelyek a hirtelen jött filmes hírnév áldozataivá váltak: Dubrovnik lakói például komoly kihívásokkal küzdenek a Game of Thrones miatti túlturizmus óta. Felelősségteljes utazóként fontos, hogy tiszteletben tartsuk a helyiek nyugalmát és a helyszínek épségét. Ne feledjük, hogy ami számunkra egy ikonikus díszlet, az másnak az otthona, egy működő közintézmény vagy egy védett természeti kincs.
A fenntartható Set-Jetting titka, hogy próbáljunk meg a főszezonon kívül érkezni, és támogassuk a helyi közösségeket: együnk a kis éttermekben, vásároljunk a helyi kézművesektől, és ne csak a „kötelező” fotóért ugorjunk be a helyszínre. Ha így teszünk, a látogatásunk nemcsak egy rajongói gesztus lesz, hanem egy valós, pozitív hozzájárulás is a választott úticélunk életéhez. A történetek, amiket a vásznon láttunk, így válhatnak valódi, felejthetetlen élményekké, amelyek nemcsak a telefonunk galériájában, hanem a lelkünkben is megmaradnak.