Amikor a nem „Pókember származású” hegymászó ujjbegyei éppen csak megtapadnak a függőleges és tükörsima gránitfalon, a világ többi része egyszerűen megszűnik létezni. Nincs múlt, nincs jövő, nincs befizetetlen számla vagy munkahelyi határidő, csak a kő hideg érintése és a következő lélegzetvétel marad. Ez az a kíméletlen, mégis felemelő állapot, amit a pszichológia flow-élménynek nevez, de az extrém sportolók számára ez maga a túlélés záloga. Az ilyen pillanatokat megörökítő dokumentum/játékfilmek nem csupán a fizikai teljesítményről szólnak, hanem egy olyan mentális utazásra hívnak minket, ahol az emberi elme határait feszegetjük a képernyő előtt ülve. Egy jól felépített sportról vagy sportolókról szóló film képes arra, hogy a nézőt is bevonja ebbe a transzállapotba, ahol a figyelem már nem választás, hanem alapvető szükséglet.
Hódítsuk meg az elme legmeredekebb csúcsait!
Egy igazán mélyre ásó sportolós film titka abban rejlik, hogy képes megmutatni a csendet a vihar közepén. A Free Solo például Alex Honnold elképesztő kísérletét mutatja be, aki kötél nélkül mássza meg az El Capitan falát. Itt nem a magasság okozta szédülés a legfontosabb élmény, hanem az a hihetetlen kognitív kontroll, amivel a főhős kizár minden zavaró tényezőt és félelmet.
Hasonlóan elemi erejű alkotás Az alpinista, amely Marc-André Leclerc történetét meséli el. Leclerc nem a hírnévért, hanem a tiszta élményért mászott, gyakran még a filmes stábot is lerázva, hogy egyedül legyen a heggyel.
A 14 csúcs: Semmi sem lehetetlen pedig azt mutatja meg, hogyan képes az emberi akarat átírni a biológiai korlátokat, amikor Nirmal Purja rohamtempóban hódítja meg a világ legmagasabb pontjait.
Minden lépés veszélyes
Nemrégiben került a képernyőkre a Polgár Judit elképesztő pályafutását és a legendás sakk-kísérletet feldolgozó új dokumentarista alkotás is, amely tökéletesen illeszkedik ebbe a sorba. Bár a sakkot gyakran nem a klasszikus értelemben vett atlétikával azonosítjuk, ez a sportfilm tűéles pontossággal mutatja be, hogy a szellemi fókusz és a mentális állóképesség ugyanolyan kimerítő és látványos lehet, mint egy hegycsúcs meghódítása. A film rávilágít arra az emberfeletti koncentrációra, amelyre Juditnak szüksége volt ahhoz, hogy a férfiak uralta világban a csúcsra érjen.
Itt a csatatér a sakktábla hatvannégy négyzete, a fegyver pedig az a kíméletlen fókusz, amely órákon át nem engedheti lankadni a figyelmet, hiszen egyetlen másodpercnyi kihagyás a játszma végét jelenti. Ez a produkció bebizonyítja, hogy az elme sportjaiban is létezik az az extrém állapot, amikor a külvilág teljesen megszűnik, és csak a tiszta logika és stratégia marad.
Merüljünk mélyre a tiszta jelenlétben!
Végezetül érdemes megemlíteni a mélytengeri búvárkodás világába kalauzoló Az utolsó lélegzetig című filmet is. Itt a fókusz szó szerint élet-halál kérdése, hiszen a víz alatti csendben a sportolónak minden egyes szívverését kontrollálnia kell az oxigén megtakarítása érdekében.
Ezek a filmek egyfajta vizuális meditációként működnek a néző számára is. Miközben figyeljük, ahogy valaki minden idegszálával egyetlen célra koncentrál, a mi agyunk is átveszi ezt a ritmust. A tükörneurónjaink segítségével szinte mi magunk is átéljük a döntések súlyát és a sikeres manőverek utáni megkönnyebbülést. Ezek az alkotások emlékeztetnek minket arra, hogy az igazi flow-élmény ott kezdődik, ahol megszűnik a külvilág elvárása, és csak a tiszta, sallangmentes cselekvés marad.