Sokunk fejében manapság egy nagy kérdés körvonalazódik: vajon mennyire támaszkodhatunk az állami nyugdíjra, amikor elérjük az öregkort?
A mai világban egyre több 30-as és 40-es éveit taposó ember gondolja úgy, hogy amikor eljön az idő, talán egyáltalán nem is jut majd állami támogatáshoz. Kérdés, hogy mekkora aggodalommal kell tekintenünk erre a jövőképre, és vajon mindez tényleg indokolt-e. Cikkünkben ennek járunk utána, további hasonló tartalmakért pedig érdemes felkeresni a Filter.hu nyugdíj rovatát.
Mi vár ránk a nyugdíjas években?
Az aggódás oka nem alaptalan, hiszen egyre több szakértő állítja: a jelenlegi állami nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Az átlagéletkor növekedése és a születésszám csökkenése miatt az aktív dolgozók száma is megfogyatkozik.
Továbbra is kérdés, hogy megéri-e bízni kizárólag az állami gondoskodásban, vagy érdemes lehet saját magunk kezébe venni a jövőnket. Sokakat már most aggaszt a gondolat, hogy talán tovább kell majd dolgozniuk, mint azt korábban remélték.
Bár lehet, hogy ez csupán spekuláció, a félelem továbbra is meghatározó marad a társadalomban.
Hogyan készüljünk fel a jövőre?
Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen stratégiát érdemes követni annak érdekében, hogy biztos talajra érkezzünk, amikor megérkezik az időskor. Sokan már most alternatív megoldásokat keresnek; önkéntes nyugdíjpénztárakhoz csatlakoznak, befektetésekbe kezdenek, vagy egyszerűen csak elkezdenek megtakarítani.
A pénzügyi tervezés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a jól megválasztott stratégia később rengeteg kényelmet és nyugalmat hozhat. Fontos azonban tisztázni, hogy ezek a megoldások nem feltétlenül mindenki számára elérhetőek, és nem mindenki rendelkezik olyan pénzügyi háttérrel, amely lehetővé tenné ilyen jellegű lépések megtételét.
Az állam szerepe a jövőképben
A kormányok gyakran próbálják megnyugtatni az embereket olyan rendeletek bevezetésével, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy egyre jobb dolgunk lesz nyugdíjasoknak. Habár ez ez sokak számára biztonságérzetet nyújt, azonban a szkepticizmus is érthető.
Az államnak kétségtelenül kulcsszerepe van a folyamatban, azonban vajon teljes mértékben ráhagyatkozhatunk-e? Amit mi magunk is megtehetünk, hogy tájékozódunk és próbálunk több lábon állni azokért az évekért, amikor már nem leszünk képesek aktív keresőként tevékenykedni.
Kijelenthető tehát hogy a nyugdíjas évek kérdését érdemes már fiatalabb korban alaposan átgondolni, s nem biztos, hogy érdemes csak az állami juttatásra hagyatkozni.
Törekedjünk a tisztánlátásra, informálódásra és ne féljünk szakértői tanácsokat kérni a jövőről való tervezés során! Az állami nyugdíj kérdése összetett, és amíg nem látunk konkrétabb terveket vagy irányokat, talán érdemes több alternatív megoldásra is felkészülni. Véleményem szerint megfontoltan és tudatosan érdemes építeni a jövőt.
